Húsvéti üdvözlet… avagy a keresztfától a húsvéti nyusziig!

Tisztelt Látogatóim, 

A Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe, a Krisztus-központú kalendárium központi főünnepe. A Biblia szerint Jézuspénteki keresztre feszítése után – a harmadik napon, vasárnap feltámadt. Kereszthalálával nem szabadította meg a világot a szenvedéstől, de megváltotta minden ember bűnét, feltámadásával pedig győzelmet aratott a halál felett. A valláson kívül is a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is, amelyet március vagy április hónapban (a Hold állásának megfelelően) tartanak. A Húsvétnak megfeleltethető, időben korábbi zsidó vallási ünnep (héber nyelven Pészah) az egyiptomi fogságból való szabadulás ünnepe volt. A Húsvét a Pészahhal ritkán esik egybe, mivel a Hold járása szerinti naptár és a két változó ünnep számításától függ. A Húsvét egybeesik a tavaszi nap-éj egyenlőség idején tartott termékenységi ünnepekkel is, amelynek elemei a feltámadás, az újjászületés. A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének emlékére, önmegtartóztatásra tanít. Ezt a húsvéti ünnepek (virágvasárnap, nagyhét, nagypéntek, nagyszombat, húsvéti szent háromnap) követik, s a húsvéti ünnepkör a Pünkösddel zárul. A húsvéttól a pünkösdvasárnapig tartó időszakot húsvéti időnek, míg húsvét napjától a fehérvasárnapot megelőző szombatig tartó napokat Húsvét hetének nevezik.

Az angol Easter a német Ostern szóval együtt keresendő. Őse egy germán istennő, Ostara a tavasz keleti (angolul East, németül Ost) úrnője, ünnepe a tavaszi nap-éj egyenlőség idején volt. A magyar szó: húsvét, az azt megelőző időszak, a negyvennapos böjt lezárulását jelzi. 

(Csak egy megjegyzés evvel kapcsolatban, megint csak utalva – a már A magyar költészet napján is megemlítettekre hivatkozva – hogy milyen egyedi és különleges a nyelvünk, hiszen ezen ünnep kapcsán sem áll be a sorba, hanem azt saját kifejezéssel illeti!:)

A nyugati kereszténység húsvétvasárnapja legkorábban március 22ére, legkésőbb április 25-re esik. (A keleti kereszténységben is ugyanígy van Julián(us) naptár szerint.) A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep (2017-től Magyarországon, már a nagypéntek is.)

A Julián, vagy Juliánus naptár egy Caius Iulius Caesar által – Róma alapítása után 709-ben (Kr. e. 45-ben) – bevezetett naptár. Már az ókorban is igény volt arra, hogy az időszámítás legnagyobb egysége, az év olyan hosszú legyen, mint amennyi idő alatt a Nap a Föld körül (ma már tudjuk, látszólagosan) egy teljes kört megtesz. A Iulius Caesar idejéig használt naptár ennek a követelménynek nem felelt meg; egyre jobban eltért a Nap járásától, ami azt eredményezte, hogy például egy eredetileg tavaszi ünnep már nyárra esett. Ez a helyzet tette szükségessé az időszámítás újbóli és pontosabb szabályozását.)

A Julián(us) naptárban rendszeresen négyévenként következtek a szökőévek. Így 365,25 nappal számolt, pedig a valóságban ennél valamivel kevesebb ideig tart egy év, tehát nem 365 nap és 6 óra, hanem 365 nap 5 óra 48 perc és 46 másodperc. A hiányzó 11 perc 14 másodperc ugyan nem nagy idő, de amikor szökőévben eggyel több napot számolunk, már 44 perc 56 másodpercet ráadásként hozzátoldunk a számítandó időhöz. Végső soron tehát a Julián(us) naptárban 128 évenként egy felesleges nap keletkezik. Ezt úgy kell érteni, hogy az a Nap–Föld-helyzet, mely mondjuk az egyik évben március 7-ére esik, 128 év múlva már 6-án, újabb 128 év múlva pedig már 5-én előáll. Ez a szerény, de állandó csúszás az egyházi ünnepek kapcsán jelentett egyre nagyobb gondot. A Húsvét ünnepének időpontját ugyanis a niceai zsinaton úgy határozták meg, hogy az a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra essen. A tavaszi nap-éj egyenlőség időpontja akkoriban március 21-én volt, csakhogy e dátum is lassan csúszott 20-ra, majd 19-re és így tovább. Az évszázadok folyamán közben kialakult az egyházi naptár úgy, hogy a karácsonyi ünnepkör utolsó napja február 2-án volt (Gyertyaszentelő Boldogasszony), miközben hamvazószerda (azaz a nagyböjt kezdete) igen ritkán ugyan, de legkorábbi lehetőségként akár február 4-re is eshet. Ha a húsvét számításánál a nap-éj egyenlőség valós időpontját vették volna figyelembe, akkor ez utóbbi dátum lassan és igen ritkán ugyan, de mégis 3-ra, majd 2-ra is eshetett volna, ami azonban az ünnepek összecsúszása miatt nem volt kívánatos. Ezért továbbra is március 21. volt a húsvét számításánál a kiindulópont, ami így viszont már nem volt a nap-éj egyenlőség napja. E problémára kínált megoldást a Gergely-naptár.

A Julián(us) naptár bevezetésétől a 16. századig nagyjából 12 napos „túlszámolás” történt, amely a fentebb írt okok miatt egyre indokoltabbá tett egy újabb reformot. Mivel a csúszás leginkább az egyházi időszámításban okozott gondokat, az Egyház igényelte a változtatást. Végül XIII. Gergely pápa 1581 februárjában, azaz a mai átszámolás szerinti 1582 februárjában rendelte el az időszámítás kiigazítását és az új rendszer bevezetését, amit Aloysius Lilius olasz orvos, csillagász dolgozott ki, s Christophorus Clavius német származású jezsuita tudós öntött végleges formába.

Egyrészt úgy döntött, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőség időpontját – mely a Julián(us) naptár szerint számítva akkoriban március 10-én következett be – vissza kell helyezni március 21-re, ahogyan az a niceai zsinat idejében volt. Ezért úgy rendelkezett, hogy 1582. október 4. után azonnal október 15. következzék, ami azonban nem változtatja meg a hetek napjainak rendjét (tehát 4-e csütörtök, 15-e péntek volt). Az első hónap a Január lett.

A másik intézkedéssel csökkentette a szökőnapok számát úgy, hogy a kerek százas évek közül csak 400-zal maradék nélkül oszthatóakat hagyta meg, mint szökőévet (ezért 1700, 1800, 1900 közönséges [365 napos] év volt, de 2000 már – 366 napos – szökőév). Ez a módosítás igazából azt eredményezi, hogy a négyévente a szökőnapokhoz toldott 44 perc 56 másodperces kiegészítések egy évszázad alatt 96 másodperc híján 18 órát tesznek ki. Az évszázad végén az utolsó négy évben keletkező nagyjából 23 és 1/4 órát nem tesszük össze szökőnappá, hanem ellentételezésként részben betudjuk az évszázad során összegyűlt 18 órát, míg 5 és 1/4 órát „átviszünk” a következő évszázadra. 400 év alatt ezekből nagyjából 21 óra többlet áll össze, amit a 400-zal osztható kerek százas évek február 29. éjeként „elhasználunk”.

Ez a rendszer tehát egyszerre igen pontos és a mindennapi gyakorlatban is kitűnően alkalmazható, de mégis hozzá kell majd „nyúlni”. A 400 évenként pluszban számított majdnem 3 órák ugyanis 8 ilyen ciklus alatt felduzzadnak egy szinte egész napra, azaz nagyjából 8 × 400 = 3200 évenként egy szökőnapot ki kell hagyni. Mivel ez a számítási rendszer 1582-ben indult el, erre a szökőnap nélküli szökőévre elsőként valamikor 4800 táján kerülhet sor (például 4784 vagy 4800 [ami a Gergely naptár szerint is szökőév lenne] közönséges év lesz). Ebbe az egyszerű matematikán kívül azt a két tényt is figyelembe kell venni, hogy Föld Nap körüli keringési sebessége nem teljesen állandó, és alig észrevehető mértékben ugyan, de csökken, így hosszú évezredek, tízezerévek, évmilliók múlva a naptári éveknek is hosszabbaknak kell lenniük.

A Gergely naptár szerinti átlagos év hossza 365,2425 nap, míg a tropikus év értéke 365,242198.

A Gergely naptárnál csak a Dzsalali naptár és a Maja naptár pontosabb, bár a Maja naptár csak bizonyos periódusok átlagában az, mivel az éves naptár önmagában sokkal pontatlanabb. Ennek a pontosságnak azonban már csak elméleti jelentősége van, a mindennapi életet a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Mivel tisztában vagyunk a napév hosszával és az extra szökőnapok jelentőségével, azt lehet mondani, hogy a naptárunk tökéletesen pontos, csak nincs olyan természetes ciklus, amivel ezt le lehetne írni.

A Húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek a mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz nem esnek az év ugyanazon napjára minden évben. A Nap mozgása mellett a Holdétól is függ a dátum, ezért a Húsvét helyes időpontja e miatt gyakran vita tárgya volt.

Húsvéti népszokások: A locsolkodás magyar húsvéti hagyomány, mely szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk egy vödör vízzel locsolják meg az ismerős lányokat. A városokban, illetve napjainkban a finomabb formája az elterjedt, amikor kölnivel, illatos parfümféleséggel öntözik meg a lányokat, és a locsolóvers előadásával érdemlik ki a fiúk, a jutalmul kapott festett, hímes, vagy csoki tojást. A locsolóvers elmondása mellett (melynek sokféle hangvétele van), egyéb ilyenkor esedékes népi szokások is voltak, mint a vesszőzés, hajnalfa kirakás és a kókányolás. Egy legenda szerint, mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony, egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín nemcsak a vért, az életet, hanem, a menstruációs vért is jelképezi, mint a női termékenység jelét, és ezért a piros tojás szerelmi ajándék is lehet húsvétkor, válaszként a locsolásra ami a férfi termékenyítő mivoltára utal. 

Húsvéti gasztronómia: Amíg a Karácsonyhoz a halételek és a bejgli kötődik, addig ezen ünnepünkhöz a sonka, a kalács, és a főtt tojás. De mi ennek az oka?
A sonka szerepe mindenekelőtt a disznó háziasításának a története, és ez egészen a Krisztus előtti kilencedik évezredig nyúlik vissza. Mezopotámiában tartották először, érdekes módon pont ott, ahol ma vallási okokból tabunak számít. Egyébként az ember legősibb háziállatai közé tartozik. A régi hagyományok alapján ezúttal tovább finomították és szinte a tökélyre fejlesztették ennek elkészítési módját, így alakult ki a ma is ismert kötözött, pácolt, füstölt, friss levegőn szárított sonka, amely lehet disznócombból vagy tarjából (mely az állat  nyakhúsa, amit a legjobb ízű húsrésznek tartanak). Tehát amit ma sonkaspecialitásként jóízűen elfogyasztunk, azt nyugodt szívvel tekinthetjük egy több ezer éves fejlődés eredményének! A keménytojás (amely a majd később lent jelzet termékenységet is szimbolizálja), a sonkához, és mellé a torma, szintén a húsvéti étkezés része, melyet, ha igazán ízletesen akarunk elkészíteni, célszerű a sonka főzőlevében megfőznünk. Az ilyenkor asztalra kerülő kalács is ezen ünnepi étrend részét képezi, amelyet a katolikus vidékeken (esetenként a sonkával együtt) a templomban felszentelték. A kalács, mint húsvéti teríték, azontúl, hogy elfogyasztásakor a nagyböjt végét, és Krisztus testét is jelképezi, egyben népi tradíció, ugyanis ilyenkor azért is sütöttek kalácsot, hogy azt a  temető kapujában álló és imádkozó koldusok között szétosszák, nehogy a halottak hazalátogassanak. A koldusnak szánt kalács illetve alamizsna az elhunytak megvendégelésének módosult, keresztényi változata.

Húsvéti jelképek: A barka bolyhos virágainak különleges gyógyerőt tulajdonítottak a régiek. Ha a családi tűzhelybe dobták, megóvta a házat a bajoktól, lenyelve pedig gyógyszerként elmulasztotta a torokfájást, ami a húsvét körüli, átmeneti időjárásban gyakorta előfordulhatott. A bárány a legősibb húsvéti jelkép, eredete a Bibliában keresendő. Az ótestamentumi zsidók az Úr parancsára egyéves, hibátlan bárányt áldoztak, s annak vérével bekenték az ajtófélfát, hogy elkerülje őket az Úr haragja. A húsvéti bárány Jézust is jelképezi, s Krisztus előképe volt, melyet a zsidók Egyiptomból való kimenetelük alkalmával ettek, és amelyet nap, mint nap feláldoztak a jeruzsálemi templom oltárán. Az Újtestamentumban Jézus Krisztus az emberiség megváltására jött a földre: “Krisztus a mi bárányunk, Aki megáldoztatott érettünk”. A másik állat, ami Húsvét ünnepéhez kötődik, a nyúl, amely a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része, mert hisznek a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor, titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik. Ez tipikusan nyugat– és közép-európai hagyomány, Magyarországon is régi tradíció. Itthon, és többek közt az Amerikai Egyesült Államokban, általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése, az ajándékok és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat. További két kis állat is, a csibe és a kiskacsa szintén húsvéti szimbólumnak számítanak, és az újjászületésre utalnak. A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. A nyúl, ahogy a tojás is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.

(Forrás: www.wikipedia.hu, www.blog.xfree.hu, www.nosalty.hu, www.husvet.hu, www.katolikus.hu, www.favoritpekseg.hu, www.sulihalo.hu, www.ovoda.webnode.hu – fotógrafika: Streit Gábor Bora)

Mindenkinek, Aki ezt olvassa, boldog ünnepeket kívánok… melyet szeretettel készítettem – megvilágítva Húsvét ünnepének kultúrtörténetét, keresztény (egyházi és népi) hagyományait és szokásait!

Streit Gábor Bora & BorArtRoom 

  • Éljen május elseje…

    De miről is nevezetes e nap? Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások […]

  • Székely vágta: Sepsiszentgyörgy – 2017.07.14-16.

    Immár egy határon túli, sepsiszentgyörgyi (klikk ide), hét végi programamajánlat, mely a budapesti Nemzeti Vágta (klikk ide) egyik külhoni  előversenye, […]

  • Programajánló 12.11-17. között (Budapest)

    AZ ESEDÉKES PROGRAMOKAT TOVÁBBRA IS SZEMEZGETEM / 1. RÉSZ FOLYTATÁSA Tisztelt Látogatóim, mint azt 12.09.-i Programajánlómban jeleztem, aktuális heti  kiegészítést […]

  • Eufória…2

    Tisztelt Látogatóim, műsoros fotókiállításom lezárultával egyfolytában pörgök, és igyekszem feldolgozni az eseményeket… mert amit ott kaptam a Jelen Lévőktől (Művészek […]

12 thoughts on “Húsvéti üdvözlet… avagy a keresztfától a húsvéti nyusziig!

  1. Tökéletes és mindenre kitérő összesítés!Megleptél,megint tanultam.Köszönöm szépen!
    Boldog,áldott ünnepet sok szetetettel.

    1. Nagyon köszönöm, kedves Judit, örülök, ha adhattam esetleg új információkat! Neked is ugyanezt, hétfőn pedig el nem hervadást!

  2. Le vagyok nyűgözve! Nagyszerű összefoglaló, alapos munka. Jó dolog egyben, kiegészítve látni az ismert részleteket.
    Gratulálok! Az oldalad igazi különlegességgé kezd válni.

  3. Nagyon szép… valóban ez a kettő a legfontosabb” Béke és Szeretet “!Tanulságos és a Húsvéti ünnepel kapcsolatos teljeskörű mindenre kitérő…, összefoglaló.Köszönöm szépen ! Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánok!

      1. Igen, nagyon tetszett, kitűnő munka.
        Gratulálok! Csak így tovább! Sok sikert kívánok az oldaladhoz!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*
*