Visszatekintő: Az Úrnapja – 2017.06.18.

 

Az Úrnapja mozgó katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják, és jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. Napja eredetileg a Szentháromság vasárnapja utáni csütörtök volt és sok helyen ma is akkor ünneplik. Az Úrnapja ünnep gyökerei a 13. századig nyúlnak vissza. Az augusztiniánus rendi apáca Szent Juliana isteni sugallatra hivatkozva fordult az Eucharisztia-ünnep létrehozása érdekében a tudós dominikánus  Jacques Pantaléonhoz (a későbbi IV. Orbán pápához) és Robert de Thoret liège-i püspökhöz.  1246-ban Robert püspök zsinatot hívott össze és elrendelte a Corpus Christi ünnep évente történő megtartását. Ám általánosan elterjedt csak Juliana és Robert püspök halála után lett az ünnep. 1263-ban egy zarándok cseh pap szentmisét tartott a bolsenai Szent Krisztina templomban, de az átváltoztatás pillanatában bizonytalanság vett erőt rajta, valóban Krisztus testévé válik-e a kenyér és a bor. Amikor azonban a megtört ostyából vércseppek hulltak a korporáléra (ostyaabrosz), nem volt kétsége e felöl. E véres korporálét később Orvietóba vitték, ahol épp ott tartózkodott IV. Orbán pápa. A pápa ezt követően 1264. szeptember 8-án bullában hirdette ki, hogy innentől minden évben a Pünkösd nyolcadát követő első csütörtökön tartsák meg az Úrnapja ünnepét.

Magyarországon általános szokás a körmenet és a sok virágdísz: az Úrnapja idejére már teljes virágdíszbe öltözteti a tavaszt vagy a kora nyarat a természet. Az úrnapi körmenettel összeforrt a virágszőnyegek, a falusi virágsátrak, a virágokkal díszített oltárok képe. A körmeneten Hazánkban más országoktól eltérően négy stáció van: négy oltárt állítanak, amelyet a pappal és az Oltáriszentséggel végigjárnak a hívek. Az úrnapi körmenetnek saját liturgiája van. A stációknál Evangéliumot olvasnak és a pap az égtájak felé áldást oszt. Az Oltáriszentség úrnapi körbehordozásának a néphagyomány a gonoszt, a betegségeket és a természeti csapást elűző erőt tulajdonított. Az úrnapi munkaszünetet szigorúan betartották.

Forrás: Wikipédia (szöveg), Net (képek)

Összeállította és szerkesztette: Streit Gábor Bora

 

 

  • Programajánló 11.05-12. (Külföld)

    AZ ESEDÉKES PROGRAMOKAT TOVÁBBRA IS SZEMEZGETEM / 3. RÉSZ Tisztelt Látogatóim, mindenek előtt, ismételten biztatlatlak Benneteket “BorAjánló”-ra (heti hírlevél) feliratkozni, […]

  • Visszatekintő: ’56-os Vértanúk Emléknapja – 2017.06.16.

    1956. októberében, kis túlzással, a Világ Magyarországról szólt… a forradalom akkor elbukott, és Hőseinek kevés kivétellel nem volt kegyelem… azóta […]

  • Fotókiállítás nyitóm – köszönet!

      Kedves Látogatóim, nem hiába készültem rengeteget műsoros fotókiállításomra, mert olyan érzést kaptam jelenlévő és fellépő Barátaimtól, amit sosem felejtek […]

  • Téli időszámítás!

    ELINDULT A TÉLI IDŐSZÁMÍTÁS! Kezdete: 2017. október 29. (vasárnap) – vége: 2018. március 25. (vasárnap) Tisztelt Látogatóim, remélem, senki nem […]

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

*
*